2011. január 2., vasárnap

Talán túl sokat láttam a világból

Igen, néha ez az érzésem. Túl jól ismerem a világot, tele vagyok gyanakvással, előítéletekkel, vagy, mondhatnánk más szóval: tapasztalattal. Tíz éves korom óta - szerencsémnél fogva - járom a világot, és néha az az érzésem, hogy ismerem is. Márpedig a megismerés a szeretet halála lehet. Már nem hiszek abban, amit hallok és olykor abban sem, amit látok. Tudom, hogy minden manipulálható és tudom, hogy mindent manipulálnak is. Churchill mondta egyszer "csak abban a statisztikában hiszek, amit én magam hamisítok." Valahogy így vagyok én is. De hát nem ez a valóság? Gyerekeim néha cinikusnak találnak, de idővel belátják, igazam volt. Tudom, hogy a politika álságos és önző, tudom, hogy a sportversenyek eredményeit előre rögzítik, tudom, hogy a demokratikus vívmányok mögött pártérdekek húzódnak meg, de tudom azt is, hogy egyetlen ország sem jobb - és nem is rosszabb - Magyarországnál. A "jó" néha erény, a "rossz" pedig átok, vagy éppen fordítva. Fiatalkoromban persze elhittem, hogy Nixont az úgynevezett "Watergate-ügyben" két újságíró buktatta meg, később aztán, megismerve az angolszász média néhány nagyságát, ráébredhettem, hogy részemről naivitás volt ezt gondolni, hiszen ők maguk sem feltételezték, hogy ez így volt.  Kínáról azt gondoltam, hogy maga a csoda. És van is benne némi igazság,  azok, akik öt napot töltenek ott, mind így gondolják. Akik mostanában hallják, hogy éppen Finnországban dolgozom, azt mondják, "ó, az maga a csoda".  Mert ott minden "rendben" van. De a rend sem mindig rokonszenves,  különsösképpen, ha  nem eléggé rugalmas. Márpedig északon a rend nem éppen rugalmas. És lehet, hogy igazuk is van és minden országban csak öt napot szabad eltölteni. Igen, az ember tele van illúziókkal, reményekkel, aztán kénytelen belátni, hogy csalódik. És semmi sem olyan szép, mint amilyennek gondolta. Hogy a világ mégiscsak olyan álságos, amilyennek Kosztolányi és Márai megírta. De hát akkor mire jó a sok utazás, ha kiábrándulás a vége? Persze, ez nem igaz. Az ember, ha utazik, megismerheti a világot. Ha pedig okosan utazik, megismerheti önmagát. Nos, ennyi történik, semmi több.