Várkonyi Lacival repültünk Pekingből Hong Kongba. Ő akkor helyettes államtitkár volt,én pekingi első beosztott, de nem ez a lényeg. Régi barátok, ez a lényeg. A Cathay Pacific reggeli járatán utaztunk. Nem hosszú út, három óra, de már nem szerettünk annyira repülni, mint fiatalkorunkban. A légiutas-kísérő rutinszerűen felszolgálja a reggelit, mi megszokásból megesszük, Laci utána megkérdezi, elszórakoztathatja-e kártyatrükkökkel.
-Persze -feleli kedvesen a lány. Kínai, vagy félig, jót nevet a kérdésen.
Laci a zakója zsebéből előhúzza egy kártyacsomagot, néhány pillanat, a trükk hatásos. Két légiutas-kísérő társa is csatlakozik. Ők is kíváncsiak. A másodpilóta is megjelenik. Kínában a bűvészet nagy csodának számít, a bűvészek pedig varázslók.
-Maga bűvész? - kérdezi a lány.
-Ugyan már - mondja szerényen Laci. - Diplomata. Ez csak afféle időtöltés.
A lányok összenéznek, nevetnek. Tetszik nekik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése