A Kate Middleton-túra

Manapság Nagy-Britanniában új iparág van kialakulóban, aminek a neve: Kate Middleton. A szerencsés, és kétségtelenül csinos lány képét már ismeri a civilizált világ, ha valaki mégsem tudná, ő William  trónörökös mennyasszonya, áprilisban pedig a felesége lesz. Ez azt jelenti, hogy Nagy-Britanniában hatalmas iramban kezdték meg a Kate valamint Kate és Willam arcmását ábrázoló tányérok, csészék és falidíszek készítését (esetleg bérmunkában pekingi külvárosokban dolgozó robotgépekkel készíttetik), divattervezők, fodrászok, szabók és nyakkendővarrászok figyelik, hogy hogyan öltözik a híres pár, a bulvárlapoknak pedig minden nap biztosan lesz témájuk, akár külön rovatot is indíthatnak, mit csinál ma Kate?  címmel. Ismert ember lett, pedig még semmit sem tett érte. De a legszebb,  az a Kate-Middleton-túra.

A felszínesebbek kezdhetik a Celebrity Planet nevű londoni utazási iroda kétórás gyalogtúrájával, amelyiknek első megállóhelye a Jigsaw nevű ruházati áruházlánc egyik üzlete, ahol Middleton részmunkaidősként dolgozott 2007-ben, amikor Vilmos herceg végett vetett a kapcsolatuknak.  Mindig kéznél van Barbara, az ugandai bevándorolt segéd (ma kommunikációs szakreferens), aki éppen Kate mellett állt, amikor Vilmos herceg felhívta és szakított vele. "Könnyekben tört ki, azt hitte, vége a világnak" - és Barbara maga is könnybe lábad. Következő megálló: Mahiki,  Vilmos kedvenc   éjszakai szórakozóhelye, ahol  magányos farkasként szívesen kereste könnyebb erkölcsű lányok társaságát, miközben néhány millió fontot költött el akkori szerény jövedelméből. És jönnek természetesen a paloták, a St. James, a Clarence és a Buckingham, valamint a Westminster-apátság, végül pedig a meglepetés, a Garrard ékszerüzlet, Károly walesi herceg annak idején itt vásárolta meg azt a gyémántberakású, 16 karátos zafírgyűrűt, amellyel eljegyezte az akkor húszesztendős Lady Diana Spencert.

A komolyabb Middleton-rajongók azonban nem elégszenek meg ennyivel:először a Berkshire grófságbeli kórház, ahol született, utána következik az a kis bolt, ahol a szülők parti-kellékeket árultak, majd a végén  látogatás a meseszép Wales-be, ahol Anglesey körzetében található a királyi légierő bázisa, ahol William helikopter-kiképzést kapott.  A túrák nem olcsók, a gyalogos változat (egy üdítővel) 70 font, az all-inkluzív autóbuszos-utazások persze  sokkal drágábbak, ám a résztvevők megismerkedhetnek a kevés meglepetést tartogató wales-i kulináriával, amelynek fénypontja a bárányhúsból és répából rottyantott Cawl, valamint a hagymával tálalt, kívül-szenes-belül- jeges májgombóc, a faggot. A cég telefonja  állandóan foglalt, szabad hely már szinte nincs, a brit nyugdíjasok már este sorban állnak a busznál, nehogy véletlenül lemaradjanak, interneten pedig Kínából és az Egyesült Államokból sorra jelentkeznek a csoportok. Az üzlet beindult.

 

 

A magyar nyelv szépségei 2

A rendőség szóvivője eredményes akcióról tudósít a televízióban.

-A hölgyet a külvárosi mellékutcában csíptük el, bugyi volt rajta és melltartó és éppen egy török kamion vezetőfülkéjéből szállt ki.

Lehetett volna fiatal lány, megtévedt asszony, feltételezett prostituált, de hogy hölgy nem volt, az biztos. 

A magyar nyelv titkai 1

Kedves, középkorú férfi nyilatkozik a televízióban.

-Így élünk hármasban, a feleségem és a mostohalányom - mutat körbe.

A riporter a fiatal hölgyet is megkérdezi, milyen a kapcsolata a szülőkkel.

-Nagyon szeretem őket, különösen a mostohaapámat, akit jobban szeretek, mint az édesapámat.

Mi lenne, ha helyette a "nevelt lányom", vagy a "nevelőapám"  szót használnák? Ha már egyáltalán érdemes ezt a megkülönböztetést tenni.

 

Idegeim története

Van tökéletes gyerek? Sokszor mondják a szülők, hogy a gyermekük tökéletes, és vannak szülők, akik el is hiszik. A szemükfénye. Így beszélnek róla. De aztán, ha baj van, már nem tökéletes és nem is a szemük fénye. Engem kiskoromban sokat gúnyoltak a dadogásom miatt. A dadogás az olyan fogyatékosság, amit már az iskolában szerettek gúnyolni az osztálytársaim, később munkatársaim és ismerőseim lenéző szomorúsággal figyeltek.  A legrosszabbkor tör rá az emberre, szégyenletes, titkolnivaló, de mégsem lehet leplezni. Szüleim mindenféle dologgal kísérleteztek, gyógytornára  jártam, metronómra énekeltem, légzésgyakorlatokat végeztem. Semmi. Aztán anyám megelégelte a dolgot, elvitt egy logopédushoz, a Madách téri rendelőbe. Apa is jött velünk. Sokat kellett várni, nekem meg semmi kedvem sem volt az egészhez. Izzadt a tenyerem, fájt a fejem. Felálltam, hogy kimenjek vécére.

-Ne menj pisilni, mert pont akkor fog hívni a doktor bácsi – szólt rám anya.

-Nem tudom visszatartani – feleltem.

-Tanuld meg – mondta anya, benyálazta a zsebkendője sarkát, és letörölt egy kis ételmaradékot a szám széléről. Majdnem elhánytam magam.

Aztán sikerült időben visszatérnem a pisilésből, kissé ugyan elkapkodtam. De éppen hivattak. Fiatal, kedves orvos várt, a szemembe nézett, aztán hátradőlt a székében, és felolvastatta velem Arany János Családi kör című versét. Szerettem ezt a verset, Este van, este van, hibátlanul elmondtam, egyszer sem akadtam meg. A logopédus elvette tőlem a könyvet, barátságosan megölelt, aztán kikísért.

-A gyereknek semmi baja sincs – mondta anyáméknak.

Apa egy borítékot csúsztatott a fiatal orvos zsebébe. Elköszöntem tőle, aztán elindultunk haza.

-Ez jellemző rád – mondta anya mérgesen, amikor a földszintre értünk. – Még dadogni sem tudsz rendesen.

 

(Részlet az Idegeim története című, készülő könyvből)