Most, bevallom, nagyon megdöbbentem. Ezen a "tanácsadói lesznek Mesterházi pártelnöknek" - mondaton. Eddig nem voltak? Miről beszélgettek - ha beszélgettek - Mesterházi elnökkel? De mást kérdezek. Vajon mit csinál egy párt, amikor ellenzékben van? Vagy, még pontosabban: mit kell csinálnia egy pártnak, amikor ellenzékben van. Persze, tudjuk. Ott kell lenni a parlamentben, igen, mondani kell a kötelezőt, legfeljebb arra kellene törekedni, hogy a kötelező-elmondók arcán lássunk valami kis átérzés is, mert enélkül azért nehéz elhinni, hogy komolyan gondolják azt, amit elmondanak. Mi folyik ezen kívül még a pártban? A televíziós híradókban azt látjuk, hogy mindenféle emberek bemennek az épületbe, vaskos iratkötegekkel a hónuk alatt, azután kijönnek, a riporterek szerint tanácskoznak, majd kijönnek, azt mondják, hogy tanácskoztak, majd elmennek. Nyilatkozni nem szeretnek, inkább közleményt adnak ki. Mi folyik még a pártban? Mi folyik még, ha Mesterházi egy televíziós műsorban szinte önmagától megkérdezi a bajai videó kapcsán: "lehet, hogy provokáció történt?" Be is akartam telefonálni az adásba, hogy valaki figyelmeztesse az elnököt arra, hogy bizony, lehetséges. Hát legfőképpen készülni kellene a választásokra, méghozzá intenzíven.De hát miféle készülődés az, ha fél évvel a választások előtt egy katasztrofálisan szervezett gyűlésen elnökük nem tud szót érteni a részben általuk összehívott közönséggel? Miféle készülődés az, hogy miközben néhány kilométerre tőlük a miniszterelnök már harcba hívja a csapatait, ők azzal foglalkoznak, hogy ki huhogott és ki bérelte fel a huhogókat? Hogyan készülődnek, ha az eddig ellenfél, Orbán mellett most találtak egy másikat, Gyurcsány Ferenc személyében és most már lassan többet foglalkoznak vele, mint a hatalom elleni harccal? Az attól függ, magyarázza Lendvai Ildikó a nagy nyilvánosság előtt, hogy "az attól függ, hogy többet hoz-e mint amennyit visz", és akkor ez lenne az elvi alapja a legnagyobb ellenzéki pártnak (miközben egy másik televíziós stúdióban Szanyi Tibor már leliberálisozza Gyurcsányt), ráadásul ha hihetünk a híreknek, akkor Lendvai Ildikó választási ügyekben tanácsokat fog adni Mesterházi elnöknek. Ismét előhozom a kilencvenes évek brit Munkáspártját, amelyiknek akkori vezetője, Tony Blair azt mondta, hogy "egy évvel a választások előtt mindennek és mindenkinek készen kell állnia, ha győzni akarunk". Ami pedig a kommunikációt illeti: van itt nagyobb baj is annál, ami ezzel a tragikus-komikus bajai videóval történt. Ha a legnagyobb ellenzéki párt kommunikációs vezetője hibázik is lemond, akkor a pártelnök nem engedheti egy ostobán megírt közleménnyel távozni. Ha Mesterházi komoly politikus lenne, és lenne vér a pucájában, odaültette volna a televíziós kamerák elé, azt mondaná neki, hogy "most szívjál barátom", izzadjon, szenvedjen és válaszoljon azokra a kérdésekre, amelyekre addig nem válaszolt, mert ez lett volna a párt érdeke. Ez súlyos hiba volt, de a döntés perceiben valószínűleg senki sem járt a pártházban, hogy tanácsot adjon az elnöknek.
Pedig nagy szükség lett volna rá. És mi minden jön még?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése