London, kilencvenes évek. A nagykövetségen dolgoztam,
és gyakran félúton a Bag O Nails ivóban ebédeltem a feleségemmel. Egy
alkalommal a szomszédos asztalnál ismerős férfit véltünk felfedezni.
-Szerintem ő Roger Moore - mondta Annamária.
-Nem elég jóképű – feleltem fanyalogva.
A feleségem azonban a tettek asszonya
volt, odament hozzá és azt mondta neki,
hogy ő a legnépszerűbb külföldi színész Magyarországon.
-Köszönöm – mondta Moore.
Aztán átült hozzánk, beszélgettünk fél
órát, aztán azt mondta, mennie kell. Kezet csókolt Annamáriának, mi kezet
ráztunk.
-Ön
itt dolgozik? - kérdezte tőlem.
-Diplomata vagyok - feleltem.
Egy sokatmondó biccentés, aztán
távozott. Vajon mit gondolt rólam?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése