Buci példát mutat. Vagy Ruttner.

A múlt héten egy  budapesti autóbuszvezető fogta magát és némi alkoholos befolyásoltság alatt beült egy üres csuklós Ikarusba, kihajtott a telephelyről, kicsit kóválygott a városban, majd megállt a Blaha Lujza térren olymódon, hogy a forgalmat eme csomópontban teljes mértékben megbénította. Egy keveset még üldögélt a vezetőfülkében, majd a rendőrök rábeszélésére leszállt. Állítólag felgyülemlett benne a feszültség, családi gondjai is vannak és a munkahelyén sem érzi jól magát.  Hát van ilyen. Mielőtt eljárás indulna ellene, javaslom, keressen magának jó ügyvédet. Tartson tanfolyamokat az ország különböző városaiban működő járművezető-iskolákban, beszéljen arról, milyen szörnyű dolog elkötni autóbuszt a telephelyről, milyen nyomasztó dolog gondokat okozni az amúgyis nehéz helyzetben működő BKV-nak, nem is beszélve arról, hogy milyen nehéz perceket okoz feleségének, gyermekeinek, édesanyjának. Törekedjen arra is, hogy ezeket a fellépéseit legalább két kereskedelmi televízió szórakoztató bulvárműsora kövesse - persze, az ő szándékai és előzetes tájékoztatása ellenére. Biztos véletlenül futnak majd össze Nyékládházán, meg másutt is. Nyilatkozzon arról, hogy milyen nehéz lesz neki, ha kirúgják az állásából, élete egy egyetlen hiba miatt végzetes fordulatot vett. Nem rossz ember ő, nem bűnös, csupán elkalandoztak a gondolatai.  Felkérném a városi és helyközi buszvezetőket, a busztársaságok igazgatóit és főkönyvelőit, hogy rokonszenvüket azzal fejezzék ki, hogy megjelennek sorstársuk bírósági tárgyalásá. Szeretném, ha ott lennének a buszutasok, hiszen támogatásuk felbecsülhetetlen lenne. Valalmint külön felkérem Pentik Náci bácsit, a nyugdíjas trolivezetőt, akiről tudom, hogy egy alkalommal menet közben majdnem lehúzta az áramszedőket, mert megtudta, hogy felesége a szomszéd trombitaművésszel tölti a délutánjait. Legyen bennünk, szolidarítás, honfitársaim!