2013. május 22., szerda

Kínához mindenki ért


Egyszeriben megszaporodtak a Kína-szakértők az országban. Egyetemi tanár, pénzügyi tanácsadó, lelkész, szociológus, eszmetörténész, mindenki tud mindent. Egyikük sem mondja, hogy talán, vagy esetleg. Többségük soha nem járt ebben a bejárhatatlan és kiismerhetetlen országban, vagy, ami még rosszabb, eltöltött néhány-napot Pekingben vagy Sanghájban és elájult vagy kikészült attól, amit ott látott vagy nem látott. A televíziós és rádiós műsorvezetők  a szokásos felszínes tudásanyaguk birtokában felteszik a legostobább kérdéseket, és elismerően bólogatnak a hasonlóan ostoba válaszokra.
         -Járt már Pekingben?
         -Igen. Jártam.
         -És mit látott?
         -Fantasztikus.
         A műsorvezető elismerően mosolyog. Ez igen.
         -Na, és Sanghájban?
         -Ott is jártam.
         -És mit látott?
         -Fantasztikus.
         A műsorvezető ennél többre nem is kíváncsi.
         Én közel öt évet töltöttem Kínában, riportkönyvet is írtam róla, de van még néhány igen képzett diplomata és egy-két újságíró, akik igazán ismerik Kínát. Csak rájuk valamilyen oknál fogva senki sem kíváncsi.
         A kifeszített madárháló egyetlen szeme ejti rabul a madarat, de ha egyetlen szemből álló hálót használsz, madarat sohasem foghatsz. Ezt Lao-ce írta a 4. században.
         Jól megfogalmazta.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése