Diplomáciai emlékeim gyöngyszemei - VIII

Nyelvében él a nemzet - de sajnos, csak a sajátjában

Parlamenti küldöttség érkezett angliai tanulmányútra. Miután nyelvtudásuk a csekélynél is kevesebb volt és saját bevallásuk szerint még az amúgyis semmitmondó társalgási szintet sem érte el, külön kérték, hogy már a repülőgép ajtajában várja őket egy magyar diplomata, aki átsegíti őket az első nehézségeken. Hatan jöttek, az útlevélkezelő pultig nagyokat nevettek, viccelődtek, megjegyzéseket tettek az angol nőkre. A pulthoz érve aztán kezükbe adtam az Érkezési Kártyákat, kértem, töltsék ki a rovatokat.

            -Képviselők vagyunk, nekünk ez nem kötelező – mondta a delegáció vezetője, egy magas, testes férfi és egyetértést várva nézett társaira.

            -Nem töltünk ki semmiféle nyomtatványt – értettek egyet a többiek.

            -Márpedig ez mindenkire nézve kötelező – mondtam.

            Némi csend következett, amit beleegyezés követett.

            A férfiak hosszasan tanulmányozták a rovatokat, ám a segítségem nélkül nem boldogultak. Nagy keservesen átjutottak a neveken, címeken, a szálloda címét egy összegungyurgatott kis papírról bekönyvelték, ám az angliai utazás célja már megoldhatatlan feladatnak bizonyult.

            -Ide meg mit írjunk? – kérdezte tőlem a delegáció vezetője. – Te vagy a diplomata, neked kell tudnod.

            -Az a kérdés, miért jöttetek? – kérdeztem vissza.

            -Nyelvtanfolyam – hazudta az egyik  képviselő. –Azt mégse írhatjuk be, hogy turisztikázunk.

            -Tanulmányozzuk a brit parlament mukáját, az jó?

            -Az jó – adtam meg magam.

            -Na, és van itt még egy rovat – jelezte egy alacsony termetű, fiatal képviselő. – Azt írja: sex. És még egy csillag is van mellette. Ide mit írjunk?

            Mindenki rám nézett. Hiába, kényes ponthoz érkeztünk.

            -Hát ide azt kell beírni, hogy egy héten ki hányszor.

            -De ehhez meg mi közük?  – háborodott fel a delegáció vezetője.

            -Ezek az angolok mind ilyenek. Perverzek – szögezte le a kis alacsony.

            -Rendben, beírjuk – döntött a delegációvezető. – És miért van két négyzet? Male és Female. 

            -Nyilván az otthoni meg ugye, a nem-otthoni - vélekedett a fiatal képviselő.

            Jót nevettek.

            -Még szerencse, Gyurikám, hogy velünk vagy – mondták, azután elindultunk együtt, további kalandok felé.