Fontos részei az embernek. Milyen vagyok? Most banálisan hangzik, hogy persze, az írás, de az több, mint szenvedély, ez a hivatás, ezzel ezt le is zárom. Mi van még? A kíváncsiság. Minden érdekel, amit nem értek, főleg azok a dolgok érdekelnek, amikhez semmi közöm és nem tartoznak rám. De ebben is vannak különbségek. Még gyerekkoromban mentem hazafelé a Hernád utcán, a délutáni tanítás (ilyen is volt) után, sötétben és benéztem egy alagsori lakás ablakán. Egy család vacsorázott. Apuka, anyuka, két gyerek,. Mások voltak, mint mi. Tíz percig guggoltam az ablak előtt, amíg aztán egy felnőtt rám szólt, hogy ez nem illik. De érdekel, feleltem önérzetesen. Érdekelnek az emberi magatartások, ki mit miért csinál, kit mi mozgat. Váróteremben nézem, hogyan beszél egymással két ember. Mondjuk, férfi és nő. Házasok? Milyen a kapcsolatuk? Felnőtt és gyerek. Néhány perc elég. Más szenvedélyem nemigen van. Volt dohányzás, alkohol, lányok, autóvezetés, minden. Mindenben volt néha egy kis túlzás, meg volt bűnbánat. Szeretek füllenteni, kiszakadni a világból. Akkor vagyok igazán önmagam. Nem nagy dolgokban, és nem is ártok vele másoknak. Ez nem becsapás. A magam életét könnyítem meg vele. Nem kell komolyan venni. Szokásaim. Jól alkalmazkodok, mert az alkalmazkodás érdekes dolog. A megismerés eszköze. Rendszerető vagyok, de csak az ésszerűség határáig. Tisztaság-mániás, ezt elismerem. Papír-mánia, ceruza-mánia. Kedvenc szavam: köszönöm. Kedvetlen szavaim: lakásfestés, költözés, felújítás. Csőtörés. Nem bírom: Ne aggódjon, nem lesz rumli. Ne aggódj, nem fog fájni. Higgye el, jó üzletet fog csinálni. Minden rendben lesz. Nem szeretem, ha sokan egyszerre beszélnek, nem szeretem a nagy társaságokat. Nem szeretem a kényszerűségeket, a rám-erőltetett formaságokat. Olvasás, persze. Még mindig a nagy klasszikusok. Versek. Mindig feltöltenek. Mostanában Jung. Amiért jól ismerte az embereket. Minden tudott, amit tudni kell. Gyerekkorában biztosan bekukucskált idegen emberek ablakán. Semmittevés. A legjobb. Semmittevés, közben úgy tenni, mintha csinálnék valamit. Zene. Hóbortok. Újabban Scully és Rothko. Nem figyelek rendesen másokra, és mindig rám is szólnak azok, akik úgy érzik, hogy nem figyelek rájuk eléggé, miközben én meg úgy érzem, hogy ők ugyan figyelnek rám, de vajon értenek-e?
Mindent összevetve, átlagos pasas vagyok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése