2021. július 18., vasárnap

Előszavak XXX. - Fordításaim, a kitartó kertész

Harminc éves koromban már sokan - felfedezve biztos angol tudásomat és íráskészségemet - javasolták, hogy bátran fordítsak és miután kedvet is éreztem hozzá, megpróbáltam. Novellákkal kezdtem az akkori népszerű irodalmi folyóiratban, a Nagyvilágban. Később regények következtek, Irwin Shaw például, szinte sorozatban. Nagy példányszámban nyomtatták, és egyre több munkát kaptam. Egyszer Ungvári Tamással beszélgettem a fordításról, aminek nagy mestere volt. "Bátran fordítsál" - tanácsolta. A bátorság nála azt jelentette, hogy néha el kell szakadni a szövegtől. "Az eredetit angol vagy amerikai olvasónak írták, te pedig magyar olvasónak fordítod. Ezt sokan nem értik, betegesen ragaszkodnak az eredetihez. A cím pedig baromi fontos."  A Berlin kávézóban beszélgettünk. Már indult, aztán visszafordult. "Lektorálj fordításokat. Az a legjobb iskola."
    John Le Carré volt a kedvenc íróm, szerettem volna őt fordítani. Eredeti nevén John Moore Cornwell, dolgozott a brit hírszerzésnek és elhárításnak is, szerintem ő írta a legjobb kémregényeket a világon. És miután nagyon szerettem a könyveit, szerettem volna lefordítani. Egy alkalommal, egy kézfogás erejéig találkoztam is vele, 1995-ben, amikor a londoni sajtóklubban tartott előadást az új világrendről, "amiben Kína lesz a főszereplő." 
    2005-ben azután a Saxum megbízott új regénye, a Constant Gardener fordításával, amihez kis szorongással kezdtem hozzá, mégiscsak egy Le Carré van a kezemben. Már a cím is kétségbe ejtett. Magyarul kitartó kertészt jelentett, és miután Magyarországon Le Carré nem tartozott a legismertebb írók közé, attól tartottam, hogy a könyv a kertészkedési szakkönyvek közé kerül a könyvesboltokban. Eszembe jutott Ungvári tanácsa, így lett a magyar cím: Az elszánt diplomata, ami egyébként pontosan tükrözte a cselekmény lényegét. 
    A regényből film is készült, aminek magyar szinkronjához az általam kitalált címet és megírt szövegeket használták. A film ma is műsoron van még. 
    Ungváriról köztudott volt, hogy nem szívesen osztogat elismeréseket, engem azonban a könyv megjelenése után csak felhívott.
    -Na látod. Jó cím lett. Mondtam én neked. Így kell. 

    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése